Kalória ≠ kalória, II. rész

Ez a grafikon azt szemlélteti, hogyan reagál a szervezetünk inzulinszintje azonos kalóriamennyiségű, de eltérő összetételű ételekre az idő függvényében.

Cukor (narancssárga vonal)

100 kalória cukor elfogyasztása után az inzulinszint hirtelen és magasra ugrik.

Ez azért van, mert a finomított szénhidrátok gyorsan megemelik a vércukorszintet, amire a hasnyálmirigy nagy adag inzulinnal válaszol, hogy a sejtekbe juttassa az energiát.

Körülbelül egy óra múlva tetőzik, majd 3 óra után tér vissza az alapvonalra.

Zsír (kék vonal)

100 kalória zsír ezzel szemben alig vált ki inzulinválaszt.

A tiszta zsír lassabban emésztődik és nem emeli meg közvetlenül a vércukorszintet, így az inzulinszint végig alacsony és stabil marad.

Miért fontos ez?

Bár a kalóriaérték (100 kcal) ugyanaz, az anyagcserére gyakorolt hatásuk teljesen más!

A magas inzulinszint leállítja a zsírégetést és elősegíti a zsírraktározást.

A hirtelen inzulincsúcsot gyakran követi egy vércukoresés, ami hamarabb okoz újra éhségérzetet.

Az alacsony inzulinválasz (mint a zsírnál vagy a rostos zöldségeknél) segít a stabil energiaszint fenntartásában és a teltségérzet megőrzésében.