A cukor, a gyermekek alkoholja

Forrás: Dr Robert Lustig on Pediatric Metabolic Health: “Sugar Is the Alcohol of the Child”

Meghallgatás (10:01)

 

 

Dr. Robert Lustig, a gyermekek metabolikus egészségéről:

A cukor, a gyermekek alkoholja

 

A közelmúltban egy tudományos rendezvény az elhízás kezelésével foglalkozott.

Az elhízást a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kockázati elemének tartják.

Azonban „nem az elhízás a probléma, az elhízás csak a probléma jelzője” – mondja Dr. Robert Lustig, endokrinológus, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem, gyermekgyógyász professzora.

Az alábbi interjúban két kérdésre keresi a választ:

 

Melyek a legjelentősebb környezeti és táplálkozási tényezők, amelyek növelik a gyermekek elhízás kockázatát?

Először is meg kell értenünk, hogy nem az elhízás a probléma. Az elhízás, a probléma markere.

Az anyagcserezavar a probléma, és ma az amerikaiak 93%-ának van anyagcserezavara, beleértve a gyermekeket is!

 

Ma a gyermekeken a felnőttek betegségeit diagnosztizálják, az öregedés során megjelenő betegségeket, illetve az alkoholbetegségeket.

Korábban a 2-es típusú cukorbetegség és a zsírmájbetegség, az alkohol okozta betegségek voltak, most pedig már az 5 évesek betegségei is!

Tehát nem az a kérdés, hogy mi okozza az elhízást, hanem az, hogy mi okozza az anyagcsere zavarait, aminek az elhízás egy másik megnyilvánulása.

Ha ezt megértjük, akkor elkezdhetjük átgondolni, hogy mi is a valódi probléma.

Jelenleg 3 féle zsírraktárunk van

Létezik bőr alatti zsír, ez az a zsír, amit a mérlegen mérünk – a „kövérnek tűnök ebben a fürdőruhában?” zsír.

Ez a zsírszövet valójában metabolikusan aktív és jóindulatú. Oda akarjuk a felesleges energiát elraktározni, ott biztonságos.

De ez az, amit a mérlegen mérünk, tehát amikor azt mondjuk, hogy valaki elhízott, az azért van, mert a testtömegindexe, vagy a súlya magas. 

De valójában nem ez a probléma, mert sok az anyagcsere szempontjából egészséges elhízott ember, és sok az anyagcserebeteg vékony ember is.

Tehát ennek a megértése nagyon fontos.

A gyermekek 25%-a olyan zsírmájbetegségben szenved, amilyen korábban még soha nem volt

 

A második zsírraktár a zsigeri zsír. Ez leginkább a stressznek tudható be.

Ez nem az étrendnek 'köszönhető'; ez önmagában nem közvetlen a környezetnek 'köszönhető', kivéve, ha stresszt okoz.

 

Honnan tudjuk ezt?

Mert a klinikailag depressziós betegek, akik kórházba kerülnek, nagyon keveset esznek, mert anhedonikusak. (Az anhedonia az amikor nem vagyunk képesek arra, hogy örömet érezzünk. Ez a depresszió és más mentális rendellenességek gyakori tünete.)

Ők egyáltalán nem akarnak enni. Fogynak a bőr alatti zsírukból, de esetükben, gyarapodnak a zsigeri zsírok.

Ez a zsír a stressznek köszönhető, nem az ételnek, nem a környezetnek.

És végül ott van a harmadik zsírraktár: a májzsír.

Itt végzi el a „piszkos munkáját” a táplálkozás. Itt van az igazi probléma.

 

Szóval, mitől kövér a máj? 

És mellesleg meg tudjuk mérni a májzsírt a mérlegen?

Hát nem! Még egy negyed kiló májzsír is jelentős anyagcserezavart okoz, és ezt nem lehet a mérlegeléssel kimutatni.

 

Szóval, ez mitől gyarapodik? 

A cukortól és az alkoholtól. 

De a gyermekek nem isznak alkoholt, szóval esetükben, ez a cukor!

 

A cukor a gyermek alkoholja

A cukor az oka annak, hogy a mai gyermekek, 2-es típusú cukorbetegségben és zsírmájbetegségben szenvednek.

 

Hogyan jutnának el az egészségügyi szakemberek a BMI mérésétől, a kardiometabolikus egészség méréséig?

A kérdés az, hogyan mérjük a kardiometabolikus egészséget?

• Erre a legegyszerűbb, legolcsóbb módszer a derékbőség mérése.

Nos, a derékbőség problémáját a szabványok jelentik, és a különböző mérőszámok eltérő választ adnak, tehát ebből a szempontból ez messze nem tökéletes, de legalább jelzi a problémát.

 

• A következő szint: laborvizsgálatok.

Tehát mi az a laboratóriumi vizsgálat, amely a legtöbbet mond el az anyagcsere egészségéről?

 

• A válasz, az éhomi inzulinszint.

 

Az American Diabetes Association szerint azonban nem kell mérni az éhgyomri inzulinszintet.

Szerintem viszont a legfontosabb, hogy ezt mérjük!

 

De miért van ez az ellentmondás?

2 oka van, amiért azt mondják, hogy ne mérjük az éhgyomri inzulinszintet, és sajnos mindkettő álságos.

• Az első az, hogy az éhgyomri inzulinszintek méréséhez nincsenek szabványosítva a platformok és a vizsgálatok; ez igaz. Ez akár nagy probléma is lehetne, egyetértek.

Ha azonban magas az éhgyomri inzulinszintünk, akkor ez nem számít. Ez azt jelenti, hogy probléma van, és korábban nem tudtunk róla, hogy megvan a probléma, és tenni kell ellene valamit.

Mindaddig azonban, amíg a vér inzulinszintjét minden alkalommal ugyanazzal a módszerrel mérik, az eredmények felhasználhatók a folyamatok nyomon követésére.

• A második ok, amiért azt mondják, ne mérjük ezt a markert, hogy állításuk szerint az éhgyomri inzulin nincs összefüggésben az elhízással.

Ez valóban így van, az éhgyomri inzulin a kardiometabolikus egészséggel korrelál, mert az elhízás a marker, nem az ok!

De ezt nem értik... Úgy gondolom, hogy az éhgyomri inzulin, a kardiometabolikus egészség egyetlen, legjobb mércéje. Ma ezt sajnos nem mérik meg, a mérést nem is fizetné a biztosítás, és ez egy nagy hiba.

 

Egy másik dolog, amit tehetünk, az ALAT (ALT), alanin aminotranszferáz mérése

Ez most egy szabványos kémiai vérvételi-panel része, tehát nem nehéz kivitelezni.

Ez sok információt ad a máj egészségéről, és ez segít meghatározni, hogy a májbetegségnek milyen formája van jelen.

 

Az ALAT problémája az aktuális referencia tartomány.

Amikor 1976-ban elkezdtem az orvosi egyetemet, az ALAT felső határa 25 volt, tehát e feletti érték máj problémákra utalt.

Ma pedig már 40 lett ez az érték!

 

Ugyanaz a vizsgálat. Hogy lehet, hogy 25 volt, ma pedig 40?

Az egész görbe jobbra tolódott, mert ma nagyon sokan zsírmájbetegségben szenvednek – a felnőttek 45%-a és a gyermekek 25%-a zsírmájbetegségben szenved, ami ezelőtt nem volt!

 

Ez egy olyan betegség volt, amelyre 1980 előtt még nem is volt példa, és az elmúlt 45 évben ez lett a bolygó történetének legnagyobb járványa, a COVID meg sem közelíti!

 

Tehát a probléma az, hogy mit használunk az ALAT mérésére. Mi a referencia tartomány?

Ha ma veszünk 10 000 „normál” embert, és megmérjük az ALAT-szintjüket, akkor kapunk egy szórási görbét, és azt mondjuk:

 – „Ó, a felső határ az a 40.”

De ez így nem helyes!

A korrekt érték a 25, mert ez volt a problémák kezdete előtti referencia érték!

Tehát, ha ezt a számot használjuk, akkor az ALAT, rendkívül előnyös, és nagyon hasznos jelzőszám lehetne, a zsírmáj betegségekkel kapcsolatban.

 

Összegzés

A gyermekkori anyagcserezavar lényege

A gyermekek ma ugyanazokat a betegségeket kapják meg, mint régen az alkoholisták: zsírmáj, 2-es típusú cukorbetegség, inzulinrezisztencia.

A társadalom összekeveri az okot és az okozatot; nem az elhízás okozza a betegségeket, hanem a metabolikus folyamatok romlása okoz elhízást!

 

Záró üzenet

A modern étrend – különösen a hozzáadott cukor! – olyan anyagcserezavarokat idéz elő, mint amilyeneket korábban csak alkoholistáknál láttak.

A cukor tehát a gyermekek alkoholja, és a metabolikus egészség megőrzésének kulcsa, a cukorfogyasztás drasztikus csökkentése, nem pedig kizárólag a súlyfelesleg elleni küzdelem.