Normál/kóros cukoranyagcsere

Ez a grafikon a vércukorszint változását mutatja az idő függvényében, jellemzően egy cukorterheléses vizsgálat (OGTT) során.

A különböző görbék a glükózanyagcsere eltérő állapotait szemléltetik.

 

A görbék értelmezése

Normális glükózanyagcsere (zöld, szaggatott)

Az éhgyomri érték alacsony, a terhelés utáni emelkedés mérsékelt, és a 120. percre a vércukorszint visszatér a kiindulási tartományba (általában 7,8 mmol/l alatt).

 

Csökkent glükóztolerancia (IGT - kék, szaggatott)

Az éhgyomri érték még lehet normális, de a 120 perces érték kórosan magas, 7,8 és 11,0 mmol/l között mozog.

 

Emelkedett éhomi glükózszint (EFG - fekete, folytonos)

Már a kiindulási (0 perces) érték is magasabb a normálisnál (6,1–6,9 mmol/l), ami a szervezet koplalás utáni szabályozási zavarát jelzi.

 

IGT és EFG együttesen (piros, pontozott)

Ez a legsúlyosabb prediabéteszes állapot, ahol mind az éhgyomri, mind a terhelés utáni értékek jelentősen megemelkedtek, de még nem érik el a manifeszt diabétesz szintjét. 

 

Diagnosztikai határértékek (mmol/l)

Állapot: Éhgyomri (0 perc) és a 120 perces érték

• Normális < 6,1 és < 7,8
• IFG 6,1-6,9 és < 7,8
• IGT < 7,0 és 7,8-11,0
• Diabétesz ≥ 7,0 és ≥ 11,1

Ezek az értékek a szénhidrát-anyagcsere zavarainak különböző szakaszait mutatják be, melyek a 2-es típusú cukorbetegség előszobájának tekinthetők. 

 

Normál cukoranyagcsere (zöld)

A legalacsonyabb vércukorszint látható éhgyomorra (0 perc), majd glükózterhelés után is gyorsan emelkedik, de viszonylag hamar visszatér a kiindulási értékre, jelezve a szervezet jó inzulinválaszát és glükózhasznosítását.

Csökkent glükóztolerancia (kék - IGT)

Itt a vércukorszint-emelkedés nagyobb, különösen a terhelés utáni 60. perc környékén, de végül visszatér közel a kezdeti értékhez – ez enyhe zavar a glükózfeldolgozásban, de még visszafordítható.

Emelkedett éhomi vércukor (fekete - EFG)

Már éhgyomorra is magasabb vércukorértékkel indul a görbe, a terhelés után is magasabb csúcsot ér el, mint a normális.

Ez a korai anyagcserezavar jele, amikor főleg az éjszakai vércukorcsökkenés elégtelen.

IGT és EFG együtt (piros)

Ebben az esetben mind az éhgyomri érték, mind a glükózterhelés utáni csúcs magasabb az előzőkénél, és a vércukorszint lassabban tér vissza a kiinduláshoz.

Ez a legsúlyosabb zavar a négy közül, jelentős inzulinrezisztenciára és károsodott glükózszabályozásra utal.

 

A lényeg

Minél nagyobb a vércukorszint-emelkedés, illetve minél magasabb az éhgyomri és a visszatérő érték, annál súlyosabb a cukoranyagcsere-zavar, mely a cukorbetegség kialakulásának kockázatát jelzi.