Az allulóz

D-pszikóz nevű cukorból készül, ezért természetes cukor.

Mivel a szervezet nem ismeri fel szénhidrátként, ezért nincs glikémiás- és inzulinszintemelő hatása, vagyis se a vércukor, se az inzulinszint nem ugrik fel tőle. 

Sőt, csökkenti a magas glükóztartalmú szénhidrátok glikémiás válaszát is!

A szacharóz édességének 70%-ával rendelkezik.

A szervezet felszívja az allulózt, de nem metabolizálja glükózzá, így gyakorlatilag kalóriamentes.

Sőt, ha allulóz jut a szervezetbe, az kiszorítja a fruktózt és így nem jelenhetnek meg a fruktóz negatív hatásai – zsír, glikáció, oxidatív stressz, plakk, ... 

Amikor az alanyok a szénhidrátokkal együtt allulózt is kaptak, két óra alatt, 30%-kal csökkent a vércukor és az inzulinszintük!

Ez azért van, mert az allulóz jelenléte rontja más cukrok felszívódását a bél nyárkahártyáján keresztül. 

Mindkettő ugyanazért a cukorszállító enzimért versenyez!

Az α-glükozidáz 1 fontos szénhidrátbontó enzim, amely a vékonybél kefeszegélyében található.

Fő funkciója a szénhidrátok emésztésének utolsó lépése, amelynek során a komplex szénhidrátokat, egyszerű cukrokká bontja le.

Dózisfüggő módon csökkenti a vércukor szintet

Egy tanulmányban 7,5-10 gr. allulóz hozzáadása 50 gr. szacharózhoz, jelentősen csökkentette a vércukorszintet 30 perccel a fogyasztás után.

Az allulóz fogyasztása a testtömeg és a testzsír% jelentős csökkenéséhez, valamint az inzulinrezisztencia és a glükóz anyagcsere javulásához vezetett.

Fokozhatja a zsírégetést, mivel a kevesebb koleszterin lehetővé teszi a zsírsejtek felhasználását.

Az allulóznak hatása van a szabadgyökökre és az oxidatív stresszre

Az artériánk belsejét bélelő sejtekben cukor hatására a szabadgyökök szintje megnő, de ha a cukor mellé allulózt is adunk, olyan lesz minden, mintha nem is kapott volna az illető cukrot.

Ez azt jelenti, hogy az allulóz gátolja a gyulladásos markerek képződését, amelyekből plakkok alakulhatnának ki.

Az emberi test teljes glikogén tartalmának kb. 80%-a a vázizmokban található.

Egy felnőtt szervezetében kb. 50 dkg glikogén tárolódik az izmokban, és kb. 10 dkg a májban. Ez kb. 2000+400 kcal energiát jelent.

Az allulózzal táplált rágcsálók terhelési teljesítményének növekedéről, regenerációs idejük csökkenéről számoltak be, mert megnövelte az izmok és a máj glikogén raktárainak tárolási kapacitását.

Hosszútávú hatások

• serkenti a máj glikogénszintézisét, ami csökkenti a vércukorszintet
• növeli az izomerőt és az izomtömeget
• gyorsítja a máj és az izom glikogén visszapótlását kimerítő izomtevékenység után
• csökkenti az izmok autofágiáját (önevés)
• védi a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit
• csökkenti a máj triglicerid (zsírsejt) felhalmozódását
• csökkenti a vér laktát (tejsav) szintjét edzés után, ami lassítja a kifáradást és növeli a fizikai teljesítményt és az állóképességet (max. aerob teljesítmény +13-25%)

   

A laktát az anaerob anyagcsere mellékterméke

Normál körülmények között a vér laktát szintje 1-2 mmol/L.

Intenzív fizikai terhelés során a laktát szint emelkedik.

A laktát felhalmozódása összefügg a fáradtsággal és a teljesítmény csökkenésével.

Az anaerob küszöb

az a terhelési intenzitás, ahol a laktát termelődése meghaladja az eltávolítás sebességét.

Sportolóknál gyakran használják a teljesítmény és az edzéshatékonyság értékelésére.

Magas laktát szint (>4 mmol/L) csökkenti a teljesítményt és gyorsítja a kifáradást.

Az alacsonyabb laktát szint jobb állóképességet és hosszabb ideig fenntartható teljesítményt jelez.

Idősebb korban

az allulóz hatása relatíve nagyobb lehet, mivel ellensúlyozhatja az életkorral járó teljesítmény-csökkenést.

Egy vizsgálatban

48 hetes (középkorú) egerek allulóz-kiegészítést kaptak, ami megnövekedett négyfejű combizom tömeget és szorítóerőt mutattak a kontrollcsoporthoz képest.

Az allulóz hatásmechanizmusa az izomtömeg és erő növelésére:

• növeli az inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF-1) és a fehérjeszintézissel kapcsolatos downstream faktorok expresszióját
• gátolja a miosztatint, amely a fehérjelebontással kapcsolatos
• szabályozza az mTOR jelátviteli útvonalat és csökkenti az autofágiát (önevést) az izmokban
• növeli az antioxidáns enzimek aktivitását

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az allulóz javíthatja az életkorral összefüggő szarkopéniát (izomvesztést) az antioxidáns tulajdonságok fokozásával, és az mRNS- és fehérjeexpresszió megváltoztatásával.

Az allulóz tehát komplex módon hat az autofágiára, elsősorban csökkentve azt az izmokban, ami hozzájárulhat az izomtömeg és izomerő megőrzéséhez, különösen idősebb korban.

Az allulóz fogászati előnyökkel is jár, mivel kisebb valószínűséggel okoz fogszuvasodást, mint a hagyományos cukor. 

A szervezet nem dolgozza fel, így az általunk fogyasztott allulóz nagy része kiürül.

Hasznos lehet cukorbetegeknek és azoknak, akik stabil vércukorszintet szeretnének fenntartani.

Gyártási folyamat

1. Kiindulási alapanyag:

Az allulózt általában kukoricakeményítőből vagy cukorrépából nyert fruktózból állítják elő.

 

2. Enzimatikus átalakítás:

Egy speciális D-pszikóz-3-epimeráz (DPEase) nevű enzim segítségével a fruktózt allulózzá alakítják.

Ez az enzim módosítja a fruktóz szerkezetét, de nem változtatja meg az édes ízét.

 

3. Tisztítás és szűrés:

Az átalakított oldatot szűrik és tisztítják, h eltávolítsák a maradék fruktózt és egyéb szennyeződéseket.

 

4. Az így nyert folyadékot szirupként árulják, vagy kikristályosítják, és úgy hozzák forgalomba. 

Fenntarthatóság és előnyök

Az enzimatikus gyártás környezetbarátabb, mint a kémiai úton történő cukorhelyettesítők előállítása.

Nem génmódosított változatok is elérhetők.

Stabil és hőálló, ezért sütéshez és főzéshez is alkalmas.